Makk csíráztatása
Néhány gondolattal szeretném felvezetni ennek a blokknak a megszületését.
Egyedi és különleges ajándékot vásárolt vevőink közül, egyre többen hívtak fel, hogyan kell az “ajándékba” kapott magot elültetni. Sajnos erre szakszerű választ nem tudtam adni, ezért megkértem egy szakembert, írja meg nekünk, milyen lépésekben, miként érdemes hozzáfogni.
De mielőtt tovább mennénk, szeretném pár gondolatban megemlíteni milyen megfontolásból küldjük a kis tasakban lévő terméseket…
FILOZÓFIÁNK
Hálásak vagyunk a Teremtőnek és a természetnek, hogy ily sok csodálatos anyaggal ajándékozott meg bennünket. A fa, mellyel együtt nőttünk fel, ami a levegőt adta nekünk, elkísér bennünket bölcsőnktől a sírunkig. Ez a jó kapcsolat, egyensúly, szerintünk csak úgy tartható fenn, ha nem csak kapunk, hanem adunk is. Exkluzív fa termékünk mellé adunk egy magot, hogy a természet csodájából készült termék hálájaként, minden kedves vásárlónknak lehetősége legyen egy fát ültetni.
A dió, a tölgy és bükk makkjának vetése
A fenti termések vetéséről számos cikk és jó tanács van fent a világhálón, ez a rövid ismertetés azok számára készült, akik nem nagyüzemi termesztésben gondolkodnak. De mit tegyünk, ha csupán egy-egy magot, termést szeretnénk csíráztatni, majd felnevelni?
Az első fontos lépés a termés begyűjtése, melynek ideje szeptember-október hónap. Csak egészséges termésből várhatunk megfelelő eredményt.
A téli hónapokra a terméseket megfelelő nedvességű homokban tároljuk egy hűvös, de lehetőleg fagymentes helyen. A homok nem száradhat ki, de ügyeljünk rá, hogy ne legyen túl nedves, mert az a termés rothadásához vezet.
Ezen idő alatt beindul a mag csírázása. Kora tavasszal a kicsírázott magot elültethetjük szabad földbe vagy cserépbe. Az ültetésnél ügyeljünk, hogy a csírakezdemény le ne törjön! Ha a magot már eleve a reménybeli fánk végleges helyére ültetjük, javaslom a meglévő talaj mélyebben történő fellazítását illetve talajjavítását. A talaj tápanyag utánpótlását a gazdaboltokban kapható marhatrágyával ill. hosszú hatóidejű műtrágyával oldhatjuk meg. A talaj szerkezetét és vízfelvevő képességét tőzeg bedolgozásával javíthatjuk.
A magot csak sekély mélységbe ültessük, kb. annyi föld fedje, amekkora a mag átmérője. Az ültetést követően az öntözésre kell a hangsúlyt fektetni. A kezdeti 1-1,5 hetenkénti öntözést a hőmérséklet emelkedésével és a növény fejlődésével összhangban sűríteni szükségeltetik.
Amennyiben nincs lehetőség a kiültetésre, cserépbe is ültethetjük a kicsírázott magot. Ebben az esetben virágföldet használjunk ültető közegnek. Az öntözésre fokozottan ügyeljünk, a cserépben a föld hamarabb ki tud száradni, ugyanakkor könnyebben túl is lehet öntözni a növényt.
Amennyiben a fent leírtak szerint sikeres volt tevékenységünk, fácskánk megkezdi növekedését. Figyelemmel kell kísérni a fejlődését, mert a levelek kialakulásával megjelenhetnek a gombabetegségek és a rovarkártevők.
Ezek ellen védekezni szükséges a megfelelő permetszerekkel.
Mikor kiválasztjuk leendő fánk, fáink helyét, gondoljunk bele, hogy az adott fajta mekkorára fog nőni. Lesz-e elég hely a fejlődéséhez, ill. nem fogja ő esetleg elvenni más növények életterét? Nincs-e túl közel épülethez vagy burkolathoz, amelyben a későbbiekben kárt tehet. Sajnos gyakran előfordul, hogy gyönyörű, egészséges fát kell kivágni amiatt, mert a telepítő nem megfelelő helyet választott.
Sikeres magvetést kívánok!
Soós Béla
kertépítő
Mi is kipróbáltuk
Ahhoz, hogy legyen némi tapasztalatunk, ősszel egy cserépbe elültettünk 3 bükkfa termést és 2 db tölgy termést. Őszintén mondva nagy figyelmet nem szántunk rájuk, egy cserép földbe eldugtuk a magokat, és egész télen nem foglalkoztunk velük.
A cserép kint volt az udvaron, esett rá az eső, a hó, sütött rá a nap, jöttek a fagyok, igen változatos időjárásnak voltak kitéve a magocskák. Ennek ellenére tavasszal kibújtak a földből és napról napra egyre szembetűnőbb a növekedésük.